Költemény egy csábítóról, akiből végül nem lett szerető

Nem minden az, aminek látszik. Ez a beszélgetés természetesen nem történt meg soha, de jól érzékelteti, hogy mennyire nem látunk bele mások életébe.  Ez sok mindenből adódhat: emberismeret, eltérő tapasztalatok, a másik szeretetnyelvének félreértelmezése és még sorolhatnám. A vágyaink, a világról és az emberekről való elképzeléseink szubjektívek, ezért könnyen tévútra vihetnek bennünket. Soha ne ítélkezz olyan emberek kapcsolatáról, akiket valójában nem is ismersz! 

Azt gondoltam…

-Azt gondoltam jobb vagyok nálad,
hogy a helyedbe léphetek,
mert én különleges vagyok;
a lelkem akár egy kaleidoszkóp,
színes, varázslatos, különleges.

-Tévedsz, ha így gondolod!
Az érzéseid megtévesztenek,
a múltad, s jelened bekebelez.
Amit Te érzel mindössze vágy arra,
hogy rabláncaid végre levesd.

-Azt gondoltam az érzéseim nem csapnak be,
hiszen Ő megért engem, s szeret…
Talán Te vagy az, aki visszatartja,
s Ő az én fehér lovas hercegem.
Lehet, hogy csak rosszkor voltunk, rossz helyen.

-Elárulok Neked egy titkot:
érzem leplezetlen vágyad iránta,
azt is érezném, ha szerelmed viszonzásra találna,
mert a mi lelkünk egy húron pendül,
túl téren és időn át.

-Hiszen egykor hűtlen volt hozzád!
Őszintén! Valóban megbocsátottál?
Tényleg begyógyulhat egy ilyen seb?
Ez lenne az igaz szerelem?
Ne viccelj, hol van a tisztelet?

-Mikor a kezdeti lángolás alábbhagy,
arra gondolsz, hogy tévedtél,
talán a legnagyobb szerelem is véget érhet.
Lelked mocsarába süllyedsz, felemészt a kétely,
s ellököd magadtól ki szeret.

-Ha elmúlt, miért nem lépsz túl?
Miért nem adsz új esélyt a szerelemre?
Én is megéltem, elhatároztam, hogy továbblépek.
Egy gyerek nem köthet össze két embert!
Mindenkinek rossz így élnie.

-Tudod a fellángolás elmúlt, a szeretet nem.
Sok idő volt felismerni mindezt,
s olyan kapoccsá vált, ami erősebb, mint a szerelem.
Neked Ő csak EGY a lehetőségek közül,
Nekem viszont az életem.

-Akkor miért nyitott ajtót a lelkembe?
Miért segített nekem mindenben?
Miért volt a vigaszom, a támaszom?
Miért ért meg olyan jól engem?
Még mindig nem győztél meg!

-Amit itt felsoroltál mind igaz lehet,
de miért gondolod, hogy mindez szerelem?
Lehet, hogy egy barátság lehetőségét dobtad el.
A szerelem vagy jön vagy nem,
kierőszakolni nem lehet!

-Azt gondoltam, hogy ebből bármi lehet,
legyen az barátság vagy szerelem.
Nem tudtam parancsolni az érzéseimnek.
Talán már késő, de azért reménykedem,
a sors útjai kifürkészhetetlenek.

-Rá kell ébredj: álomvilágban élsz!
Hogy új lapot tudj nyitni,
le kell zárnod a mostani életed!
A lelkednek gyógyulnia kell,
Akkor találkozol majd azzal, aki valóban szeret!

-Ne hidd, hogy tökéletes a kapcsolatotok!
-Mivel nincs tökéletes ember, nem létezik tökéletes kapcsolat sem!
-Ne hidd, hogy nem jön majd más, aki próbára tesz titeket!
-Lehet, hogy azért jön, hogy rámutasson mi az, amin dolgoznunk kell!
A SZERELEM NÉHA CSAK ILLÚZIÓ, DE AZ ŐSZINTE SZERETET VÉGTELEN!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, látogass el Facebook oldalamra!

Édua