Költemény egy csábítóról, akiből végül nem lett szerető

Nem minden az, aminek látszik. Ez a beszélgetés természetesen nem történt meg soha, de jól érzékelteti, hogy mennyire nem látunk bele mások életébe.  Ez sok mindenből adódhat: emberismeret, eltérő tapasztalatok, a másik szeretetnyelvének félreértelmezése és még sorolhatnám. A vágyaink, a világról és az emberekről való elképzeléseink szubjektívek, ezért könnyen tévútra vihetnek bennünket. Soha ne ítélkezz olyan emberek kapcsolatáról, akiket valójában nem is ismersz! 

Azt gondoltam…

-Azt gondoltam jobb vagyok nálad,

hogy a helyedbe léphetek,

mert én különleges vagyok;

a lelkem akár egy kaleidoszkóp,

színes, varázslatos, különleges.

-Tévedsz, ha így gondolod!

Az érzéseid megtévesztenek,

a múltad, s jelened bekebelez.

Amit Te érzel mindössze vágy arra,

hogy rabláncaid végre levesd.

-Azt gondoltam az érzéseim nem csapnak be,

hiszen Ő megért engem, s szeret…

Talán Te vagy az, aki visszatartja,

s Ő az én fehér lovas hercegem.

Lehet, hogy csak rosszkor voltunk, rossz helyen.

-Elárulok Neked egy titkot:

érzem leplezetlen vágyad iránta,

azt is érezném, ha szerelmed viszonzásra találna,

mert a mi lelkünk egy húron pendül,

túl téren és időn át.

-Hiszen egykor hűtlen volt hozzád!

Őszintén! Valóban megbocsátottál?

Tényleg begyógyulhat egy ilyen seb?

Ez lenne az igaz szerelem?

Ne viccelj, hol van a tisztelet?

-Mikor a kezdeti lángolás alábbhagy,

arra gondolsz, hogy tévedtél,

talán a legnagyobb szerelem is véget érhet.

Lelked mocsarába süllyedsz, felemészt a kétely,

s ellököd magadtól ki szeret.

-Ha elmúlt, miért nem lépsz túl?

Miért nem adsz új esélyt a szerelemre?

Én is megéltem, elhatároztam, hogy továbblépek.

Egy gyerek nem köthet össze két embert!

Mindenkinek rossz így élnie.

-Tudod a fellángolás elmúlt, a szeretet nem.

Sok idő volt felismerni mindezt,

s olyan kapoccsá vált, ami erősebb, mint a szerelem.

Neked Ő csak EGY a lehetőségek közül,

Nekem viszont az életem.

-Akkor miért nyitott ajtót a lelkembe?

Miért segített nekem mindenben?

Miért volt a vigaszom, a támaszom?

Miért ért meg olyan jól engem?

Még mindig nem győztél meg!

-Amit itt felsoroltál mind igaz lehet,

de miért gondolod, hogy mindez szerelem?

Lehet, hogy egy barátság lehetőségét dobtad el.

A szerelem vagy jön vagy nem,

kierőszakolni nem lehet!

-Azt gondoltam, hogy ebből bármi lehet,

legyen az barátság vagy szerelem.

Nem tudtam parancsolni az érzéseimnek.

Talán már késő, de azért reménykedem,

a sors útjai kifürkészhetetlenek.

-Rá kell ébredj: álomvilágban élsz!

Hogy új lapot tudj nyitni,

le kell zárnod a mostani életed!

A lelkednek gyógyulnia kell,

Akkor találkozol majd azzal, aki valóban szeret!

-Ne hidd, hogy tökéletes a kapcsolatotok!

-Mivel nincs tökéletes ember, nem létezik tökéletes kapcsolat sem!

-Ne hidd, hogy nem jön majd más, aki próbára tesz titeket!

-Lehet, hogy azért jön, hogy rámutasson mi az, amin dolgoznunk kell!

A SZERELEM NÉHA CSAK ILLÚZIÓ, DE AZ ŐSZINTE SZERETET VÉGTELEN!

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal is, látogass el Facebook oldalamra!

Édua

Címkék: , , , ,
Tovább a blogra »