Fel kell ismerned azt, hogy a legtöbb esetben nem mások, hanem Te vagy önmagad legnagyobb ellensége! Nem várhatod el másoktól, hogy megértsenek, elfogadjanak, ha Te magad sem vagy tisztában az érzéseiddel, a benned rejlő tudással és értékekkel.
Aki nem képes elfogadni a legkisebb kritikát sem; s ennek hatására összetörik vagy azonnal támadásba lendül, az nincs tisztában önmagával. Mutathatod magad bármilyennek, felvértezheted magadat az ego lepleivel, a valódi énedet még sem rejtheted el. Akárhogy is szeretnéd, nem bújhatsz el saját magad elől.
Fogadd el, hogy nincsen tökéletes ember: esendőek és gyarlók vagyunk számtalan hibával, megannyi erénnyel és értékkel egyaránt! Nem lehet valaki/valami csak fekete vagy fehér, mindenkiben ott rejlik a jó és a rossz csírája egyaránt. A szürke számtalan árnyalata létezik, akkor is, ha ezt nem akarjuk észrevenni és meglátni.
Mindannyian más életcéllal születünk, sok esetben a fejlődés különböző fokán állunk, ezért is felesleges másokat idealizálni. Nem kell olyannak lenned, mint mások, hiszen minden ember egyedi és megismételhetetlen! Ez nem azt jelenti, hogy azt tehetsz, amit csak szeretnél, hiszen vannak a társadalom többsége által elfogadott értékek, normák, szabályok, amiket be kell tartanod, ha csak nem egy lakatlan szigeten élsz távol mindenkitől.
Viszont a társadalom igyekszik skatulyát húzni ránk, számtalan módon befolyásolni bennünket. Ez a legtöbb esetben az éppen aktuális vallási vagy politikai elit érdekeinek megfelelően történik. A mai világban ez a digitális eszközökön és az oktatáson keresztül kivitelezhető a legegyszerűbben és leggyorsabban, ami még inkább nehezíti a helyzetet.
Aki nem rendelkezik egészséges önképpel, az könnyen befolyásolható, s könnyen válhat mások akaratának áldozatául. Elég, ha megnézed hányan esnek egymás torkának a digitális világban (hiszen kitalált ellenségképek sora jön velünk szembe nap, mint nap).
Ahhoz, hogy valóban Önmagad lehess, nem válhatsz senki és semmi rabjává (főképp nem érzelmileg és szellemileg). Rengeteg önjelölt spirituális vezető is akad, aki megmondja a “tutit”, de valljuk be mégis kevesen vannak azok, akik önzetlenül vezetnének végig ezen az úton. Fontos, hogy felismerd kik a valódi segítők és kik azok, akik fel- vagy kihasználnak a saját érdekeiknek megfelelően.
Miért is írom ezt? Az út látszólag egyforma lehet, mégis mindenkinek másféle akadállyal kell szembenéznie, másféle kövek gördülnek elénk. Hasonlíthat másokéhoz, még sem lehet ugyanolyan, sohasem. Elég, ha megnézel két testvért, akik ugyanabban a közegben nevelkedtek, mégis nagyrészt teljesen más irányt vesz az életük. (Sok esetben még az érdeklődési körük sem azonos, nemhogy az életük során felmerülő problémák.)
A valódi segítő olyan, mint egy önzetlen barát, útmutatást ad, de nem kényszerít olyan útra, mely nem a tiéd vagy nem állsz rá készen. Nem uralkodik rajtad, s nem a haszonszerzés a célja (nemcsak anyagi értelemben véve).
Törekedj tehát a benned rejlő lehetőségeket feltárni, minél alaposabban megismerni Önmagad! Ahhoz, hogy a negatív dolgokat megfelelően tudd kezelni, fontos az önismeret, az egészséges énkép. Nem baj, ha valami rosszul esik vagy eleged lesz valakiből/ valamiből (Kinek nem?), de helyén kell tudni kezelni a “dolgokat” úgy, hogy sem te, sem pedig mások ne sérüljenek emiatt.
Szeretet és megbocsátás a kulcsszavak. Nem, nem másokról van szó! Magadat kell elsősorban elfogadnod és szeretned! A szeretetet kierőszakolni mások irányában nem lehet. Képessé kell válnod önmagadnak és ezáltal másoknak megbocsátani, ahhoz, hogy túlléphess a a vélt vagy valós sérelmeken.